Tisztelt Látogtóink, Kedves Érdeklődők!

A Zalaegerszeg Felsőfokú Oktatásáért Közalapítványt 2001. január 25-én hozta létre Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése. A határozat 19/2001. számon született meg a Polgári Törvénykönyv 74/A-74/F § alapján. A közalapítványt határozatlan időtartamra, nyitott közhasznú szervezetként hozták létre. A Zala Megyei Bíróság a közalapítvány bejegyzéséről 2001. május 28-án hozta meg végzését. A közalapítvány nyilvántartási száma 850/2001 – Apk. 60.011/2001./4.

A város kiemelt projektként kezeli a felsőoktatás fejlesztését. A Zalaegerszeg Felsőfokú Oktatásáért Közalapítvány azért jött létre, hogy minden tőle telhető anyagi és szellemi segítséget megadjon a Zalaegerszegen működő felsőoktatási intézmények fejlesztéséhez. Kiemelten közhasznú tevékenységünk: nevelés, oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés.

Legfontosabb célkitűzéseink:

- a felsőfokú képzéshez kapcsolódó eszközigény biztosítása
- a felsőfokú intézmények működésének támogatása
- a felsőfokú intézmények fejlesztésének támogatása
- az oktatási körülmények javítása
- a felsőfokú képzésben oktató tanárok szakmai és anyagi elismerése
- PhD-ösztöndíjak meghirdetése és finanszírozása

A Közalapítvány nem oktatási intézmény, nem önálló főiskola, hanem egy eszköz az Önkormányzat kezében arra, hogy segítse és támogassa mindhárom zalaegerszegi felsőoktatási intézmény (pénzügyi és számviteli főiskola, egészségügyi főiskola, műszaki főiskola) működését és fejlesztését.

A felsőoktatási intézmények nem önkormányzati, hanem állami fenntartásúak. Ugyanakkor a szűkös állami normatíva éppen csak arra elegendő, hogy az egyetemek és főiskolák kigazdálkodják a működési költségeiket, de fejlesztésekre ebből már nem nagyon lehet költeni.

Minden város számára fontos a felsőoktatás fejlesztése, hiszen hazánk Európai Uniós jövője a tudáson fog alapulni. Ezért nekünk is támogatni kell a nálunk működő főiskolákat. A felsőoktatás jelenléte a tudományos életen túl plusz haszonnal is jár a város számára (szellemi, kulturális, szórakozási járulékok, albérletek, több fiatal, stb.).

A városi támogatás azért is fontos, mivel a Nyugat-Dunántúlon továbbra is hiányzik a kellő súlyú felsőoktatási és kutatás-fejlesztési kapacitás. Amíg az egy főre jutó külföldi tőke beáramlása Nyugat-Dunántúlon kétszerese, addig a tudományos végzettséggel rendelkezők lakosságon belüli aránya fele az országos átlagnak. Ez törékennyé teszi a régió gazdasági dinamizmusát.

Nyugat-Magyarország a kutatás-fejlesztési mutatók alapján a hét magyarországi régió közül csupán az ötödik helyet foglalja el. A K+F terén Győr-Moson-Sporon megye a 4., Vas megye a 15., Zala megye pedig csak a 17. helyen áll! 

Országos szinten a GDP 0,85 %-át fordítják kutatás-fejlesztésre (ugyanez pl. Svédországban 3,8 %). Megyei szintre lebontva: Győr-Moson-Sopron megyében 0,62 %, Zala megyében pedig csak  0,14 %!

 Sajnos Nyugat-Dunántúlon történelmileg alacsony felsőoktatási és kutatási kapacitások jöttek létre. A magyar lakosság 9,09 %-át kitevő Nyugat-Dunántúlon a felsőoktatásban tanuló hallgatók 7,58 %-a tanul, a főállású oktatók 6,02 %-a tevékenykedik. Felsőoktatás szempontjából az egész Dunántúl, azon belül kifejezetten a Nyugat-Dunántúl erős lemaradást mutat az országban. Alacsony a tudományosan minősített főállású oktatók száma is. Fontos probléma az MTA regionális bizottságának hiánya, hiszen a Területi Bizottságok a kutatási területek összehangolásának, a kutatás támogatásának egyik fórumát jelentik. Vas és Győr-Moson-Sopron megye kutatói a veszprémi, míg Zala megye kutatói a pécsi területi bizottsághoz tartoznak. Így nemcsak a regionális akadémiai centrum hiányzik, hanem még földrajzilag is megosztott a régió tudományos élete.

 A régió legnagyobb felsőoktatási központjainak (Győr, Sopron, Szombathely) önálló kapacitásai a kis- és közepes budapesti egyetemek kapacitásainak felelnek meg és nem mérhetők a hagyományosan erős regionális egyetemi központok (Szeged, Pécs, Debrecen, Miskolc) kapacitásaihoz. A nyugat-dunántúli felsőoktatási intézmények mindösszesen bírnak akkora erőforrásokkal és mutatókkal, mint versenytársaik.

 Az erős budapesti és kelet-magyarországi felsőoktatási és kutató központok versenyképessége és forrás-szerző képessége jobb, mint a Nyugat-Dunántúlé. Ráadásul a régiók között meglévő különbség nem csökken, hanem nő. A kelet-magyarországi régiókban évente háromszor nagyobb ütemben nőnek a ma is jelentősen nagyobb kapacitások (pl. a tudományosan minősített oktatók száma), mint a Nyugat-Dunántúlon. Ezt PhD-ösztöndíjak meghirdetésével lehet enyhíteni.

 A régió felsőoktatása nincs kellő képpen beágyazódva a társadalmi környezetbe és hiányos az információáramlás a régió felsőoktatása és a munkaerőpiac között is. Márpedig az Európai Unió tagjává vált Magyarország gazdasága a tudáson fog alapulni! Ezért Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzatának minden tőle telhető anyagi és szellemi segítséget meg kell adnia a helyi felsőoktatás fejlesztéséhez és bővítéséhez!

 Az Európai Uniós csatlakozás a magyar felsőoktatás számára is változásokat, új kihívásokat, hatalmas kiaknázandó lehetőségeket és pályázati forrásokat jelent a bolognai folyamat és az Európai Felsőoktatási Térségbe való bekapcsolódás által.

 Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzatának, a Zalaegerszeg Felsőfokú Oktatásáért Közalapítványnak és a városunkban működő felsőoktatási intézményeknek fel kell készülnie az elkövetkező esztendők új lehetőségeire!

 A felsőoktatás tekintetében két dolog mindenképpen kiemelkedően fontos: nyelvtudás és informatika. A mobilitás és a szabad munkavállalás következtében középiskolás, egyetemista-főiskolás és pályakezdő fiataljainknak olyan dán, ír, osztrák, vagy más Európai Uniós állampolgárságú fiatalokkal kell majd felvenniük a versenyt, akik anyanyelvükön kívül egy vagy több idegen nyelvet is beszélnek, valamint magas színvonalú a számítástechnikai tudásuk. Ezért a felsőoktatási fejlesztéseknél kiemelt figyelmet kell fordítanunk az idegennyelvi képzésre (modern nyelvi laborok kiépítésére), valamint a számítástechnikai fejlesztésekre.

 Ezekkel összhangban a harmadik fontos dolog a minőség. A minőségi oktatás feltétele a megfelelő létszámú minősített, tudományos fokozattal rendelkező oktató megléte. Ebben ma még hiány van. Éppen ezért a jövő szempontjából rendkívül fontos, hogy PhD-ösztöndíjakkal egyre több helyi oktatót segítsünk hozzá a szükséges tudományos minősítés elnyeréséhez.

A 2005-ös esztendőig a következő fontos eredmények születtek:

1.      1971-től működik városunkban a pénzügyi és számviteli főiskola

2.      1989-től működik városunkban az egészségügyi főiskola

3.      1999-ben megalkottuk a város felsőoktatási koncepcióját a műszaki felsőoktatás kiépítésére vonatkozólag (33/1999.)

4.      1999-től a Munkácsy SZKI-ben villamos mérnökasszisztens képzés folyik

5.    2000-ben a PSZF 1,2 milliárd Ft-os beruházással átköltözött a volt Petőfi laktanya területére, ahol egy valódi főiskolai városrész kezd kialakulni

6.      2001-ben elkezdődött a tárgyalás és az akkreditációs anyag elkészítése a gépészmérnöki főiskolai szakról

7.      2001-ben létrehoztuk a Zalaegerszeg Felsőfokú Oktatásáért Közalapítványt

8.    2001. november 1-től a Polgármesteri Hivatalban külön felsőoktatási referens koordinálja a zalaegerszegi felsőoktatás ügyeit (2002. április 1-től mint a Közalapítvány igazgatója)

9.   Az önkormányzat 5 féle képpen támogatja a felsőoktatásban tanulókat (Hazavárunk ösztöndíj, tanulmányi ösztöndíj, szociális ösztöndíj, pécsi kollégiumi férőhelyek, Bursa Hungarica ösztöndíj)

10.  2002-ben az Önkormányzat és a Közalapítvány együttműködési megállapodást kötött az egészségügyi főiskolával

11.  2003-ban az Önkormányzat és a Közalapítvány együttműködési megállapodást kötött a pénzügyi és számviteli főiskolával

12.  Könnyűipari mérnökasszisztens képzés a Munkácsy SZKI-ben (2002. szeptembertől)

13. A Zalaegerszeg Felsőfokú Oktatásáért Közalapítvány kezdeményezésére 2003. február 6-án létrejött a Zala Megyei Felsőoktatási Egyeztető Tanács

14. A Zalaegerszeg Felsőfokú Oktatásáért Közalapítvány készítette el 2002. júliusában Zalaegerszeg Megyei Jogú Város rövid-, közép- és hosszú távú teljes felsőoktatási koncepcióját („Felsőoktatás Zalaegerszegen és Zala megyében” című anyag). Ezt a közalapítvány kuratóriuma, az érintett szakbizottságok és a közgyűlés egyhangúlag, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadta.

15.   2002. szeptember 5-én gépészmérnöki tanévnyitó, a műszaki felsőoktatás kezdete a városban

16.  A pénzügyi és számviteli főiskola önálló karrá válásának támogatása mind a Közalapítvány, mind pedig az Önkormányzat részéről (Zalaegerszeg: 3 lakás és 3 millió Ft átadása; Zala megye: 5 millió Ft átadása)

17.  Az Önkormányzat és a Közalapítvány pénzügyi támogatása a felsőoktatás informatikai fejlesztéséhez (2002. nyár: 800.000 Ft, 2003. január: 200.000 Ft, 2003. március: 2.087.500 Ft)

18.  A Közalapítvány 500.000 Ft-os támogatása 2003-ban az egészségügyi főiskola biomechanikai kutatólaboratóriumának kiépítéséhez szükséges softvare beszerzésére

19. 12 plusz kollégiumi hely biztosítása 2002-ben a műszaki, valamint a pénzügyi és számviteli főiskolának 1.090.000 Ft-os beruházással

20. 25 millió Ft-os pályázati támogatás elnyerése 2002-ben a Közalapítvány által a zalaegerszegi műszaki felsőoktatás fejlesztésére a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanácstól, valamint ehhez még 5 millió Ft önrész biztosítása

21. 2002. október 3-án együttműködési megállapodás aláírása a három zalaegerszegi felsőoktatási intézmény hallgatói önkormányzataival a közös főiskolás rendezvények szervezése és a zalaegerszegi főiskolás élet fellendítése érdekében. Ennek eredménye képpen 2003. áprilisában a város történetében először került sor a három főiskola hallgatói által közösen szervezett diáknapokra, amit a Közalapítvány anyagilag is támogatott

22.   Könyvek adományozása a három főiskola könyvtárainak a Közalapítvány által 2003-ban

23.  Jótékonysági rendezvényekben való részvétel (2002. és 2003. nyár vége: Aquapark – nyárzáró rendezvény, gyűjtés a Mentőállomás számára; 2003. május: a Város Napjához kapcsolódva gyűjtés a Zala Megyei Kórház Gyermekosztályának)

24.  2003. december 5-én bérleti szerződés az Önkormányzat és az egészségügyi főiskola között (Munkácsy kollégiumban 64 férőhely átadása)

25.  Sikeres részvétel az Európai Pályázat Előkészítő Alap (PEA-program) pályázatain

26. 2004. január 16-án vállalatvezetői fórum megtartása, a mechatronika szakirány indításához szükséges eszközbeszerzés szerződésének aláírása

27. A mechatronika szakirány elindításához 27,5 millió Ft-os pályázati támogatás megszerzése, valamint a szakirány elindítása 2004. szeptemberében

28. 58 millió Ft támogatás biztosítása a Pénzügyi és Számviteli Főiskola infrastrukturális fejlesztéséhez Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Zala Megyei Önkormányzat részéről

29. A Közalapítvány és az Egészségügyi Főiskola közös pályázata 2005-ben biomechanikai kutatólaboratórium létrehozására Zalaegerszegen 50 millió Ft értékben (önrész: 15 millió Ft)

30. A Közalapítvány és az Egészségügyi Főiskola közös pályázata 2005-ben ultrahangos kutatólaboratórium létrehozására Zalaegerszegen 50 millió Ft értékben (önrész: 2,5 millió Ft)

31. 8 újabb kollégiumi férőhely létesítése a Közalapítvány által a Műszaki Főiskola részére a Munkácsy Mihály Kollégiumban 545.000 Ft értékben

32. Jogi asszisztens felsőfokú szakképzés indítása a Csány László Közgazdasági Szakközépiskolában 2005. szeptemberében

Terveink az elkövetkező időszakra:

1.    Építész mérnökasszisztens képzés indítása a Deák-Széchenyi SZKI-ben.

2. Faipari termelésszervező felsőfokú szakképzés indítása a Deák-Széchenyi SZKI-ben

3.      A felsőoktatási támogatások és ösztöndíjak további növelése.

4.    PhD-ösztöndíjak meghirdetése közösen a támogató cégekkel, vállalatokkal egyetemet végzett zalaegerszegi fiataloknak a minősített oktatói bázis biztosítása érdekében.

5.      Laborfejlesztés a főiskolákban és a műszaki felsőoktatásban részt vevő szakközépiskolákban (informatikai fejlesztés, nyelvi laborok, akkreditált kutatóbázisok és műszaki laborok kiépítése).

6.    2006. szeptemberétől a műszaki felsőoktatás keretében a BSc szintű mechatronikai mérnöki szak elindítása két szakiránnyal (gyártástechnológia, valamint elektromechanikai rendszerek). Hosszú távon a BSc szintű villamosmérnöki szak meghonosítása Zalaegerszegen.

7.      A pénzügyi és számviteli főiskola önálló karrá alakításának támogatása.

8.   Kollégiumfejlesztés, az egészségügyi és a műszaki főiskolás kollégisták átköltöztetése egy közös főiskolai kollégiumba.

9.  Újabb épületek felújítása oktatási céllal, hosszú távon valamennyi zalaegerszegi felsőoktatási intézmény egy területen való elhelyezése (felsőoktatási központ – campus – a városban a volt Petőfi laktanya területén).

10.  Kisebb sportcsarnok uszodával és szabadban lévő pályák felépítése a campus területén, melyet a környék lakói, a város fiataljai és a környező alsó- és középfokú intézményeinek diákjai is használhatnak (egyetemi-főiskolai bajnokságok rendezése).

11. Nagyobb részvétel a város kulturális- és közéletében (közös gólyatábor, gólyabál, diáknapok, irodalmi estek, néptánccsoport, koncertek, kosár- és focicsapatok, stb.)

12.  Újabb szakok indításának támogatása a zalaegerszegi főiskolákon.

13.  Az egészségügyi főiskola Termálfürdőre és Aquaparkra vonatkozó terveinek támogatása (egészségügyi és rekreációs bázis kialakítása, biomechanikai kutatólaboratórium kiépítése).